Gyász feldolgozás

Egyéni és csoportos gyász feldolgozás

Ezt a szolgáltatást azért tanultam meg, és azért emelem be, mert nagyon sok kliensemnél látom, hogy a gyász jelen van az életében, és ez akadályozza, hogy az élete a megszokott, „normál” kerékvágásban haladjon tovább.

Igaz, egy gyász folyamat után már sosem lesz ugyanolyan az élete, és önmaga sem…

Ugyanis, a gyász nem csak egy haláleset kapcsán merülhet fel, hanem az életút során fellépő nagy változások (pl. válás, elkerülés a szülői háztól, költözés, külföldi munkavállalás, iskola- vagy munkahely váltás, fontos kapcsolatok megszakadása, tevékenységek megszűnése, munkanélküliség, nyugdíjazás, személyiség átalakulása, gyermekünk életszakaszainak megélése, a saját életszakaszaink elengedése, feldolgozása, háziállatunk elvesztése, egzisztenciális összeomlás….) szintén súlyos veszteségélménnyé válhatnak.
És ezeket hónapokig elhúzódó lelki változások kísérhetik. Az egyéni- és kollektív traumák átélését szintén hosszú gyászfeldolgozás követi.

A legmegrázóbb esemény mégis a közvetlen hozzátartozók halála. Különösen nagy tehertétel a hozzátartozó hirtelen, váratlan halála és a gyermek elvesztése.

A gyász, a veszteségeink feldolgozása az élet szerves részét képezi, ugyanakkor a legnehezebb feladatot jelenti. A családtagok, közelállók elvesztése általában a személyiség legmélyebb rétegeit is megmozgató, viharos érzésekkel, szorongásokkal kísért, elhúzódó folyamat.

Nagyon nehéz ezekkel szembe nézni, és sok szégyen, bűntudat övezi és lengi körbe ezt a folyamatot, holott nem kellene, hiszen teljesen természetes hogy fáj, hogy nehéz!

Az egészséges gyász is kaotikus és komplikált. Úgy érezheti, hullámvasúton ül, és ez a félelem és rettegés időszaka. Ha mindezt tudatosítja magában és elfogadja, egy picit megpihenhet, és nem kell harcolnia. Nem kell, hogy megbarátkozzon ezzel az érzéssel, de sokat segít, ha hagy időt magának az átélésére. ÉS, megengedi, hogy fájjon, megengedi, hogy igen, veszteség érte, és valami véglegesen megváltozik, és ez már más lesz.

A gyász egy súlyos és komplex lelki folyamat, mely megrengeti elszenvedője lelki és fizikai egyensúlyát. A gyászolást mégsem tekintjük betegségnek, hanem az élet természetes, – bár igen megterhelő – időszakának, mely az adott időszakban minden mást képes maga mögé utasítani.

Minden ember másként gyászol. Sokszor a tágabb környezet számára túl erőteljes és hosszadalmas is a folyamat, igyekeznek nyomást gyakorolni a veszteség elszenvedőjére. Újból olyannak szeretnék látni őt, mint a veszteséget megelőzően, azt várják tőle, hogy térjen vissza korábban megszokott életébe.
Az egyéni és a csoportos feldolgozás segíthet abba, hogy ne szégyellje az érzéseit a kliens, a benne lévő feszültséget merje kiadni, megélni, azt, ami belül nyomja, szúrja, és nem mer senkinek sem beszélni róla.

IGENIS KELL RÓLA BESZÉLNI! Nagyon fontos! A meg nem élt gyász nagyon komoly elakadásokat tud eredményezni-sajnos. Ezt látom, tapasztalom, hogy sok esetben az egyén azért veszíti el a lelkesedését, a motivációjat, az élete irányítását, mert elnyomta a gyászt, a feldolgozást, és úgy van vele, hogy ezt én „belül megoldottam, feldolgoztam…” ÉS, persze, természetesen ez nincs így…

A gyász tanfolyamnak köszönhetően, az egyéni és akár a csoportos feldolgozás eredménye lehet, hogy kialakul egy új egyensúlyi helyzet, állapot, melyben a gyászoló megnyugszik, és az elhunyt már az emlékekben él, nem a mindennapi valóság része.