Hányféle elvárás van felénk, anyák felé?
Kik vagyunk igazán?
Elvárás:
- légy jó anya: Ez alatt azt értem, hogy csinos, szép, ápolt, jó kedvű, laza, motivált, fejlődő képes….. és még sorolhatnám…. hány féle jelző ez? Hány féle muszáj és kell dolog, amiben jónak kell lennünk, és amit sugároz a média, a társadalom felénk, nők felé…..
- légy jó munkatárs
- légy jó feleség
- légy jó gyermek, gondoskodj a szüleidről
- légy jó ember, és türelmes, optimista, beszélj asszertíven a gyermekeddel, és hallgasd meg úgy, hogy szeressen melletted lenni, és Neked meséljen el mindent, tudj az ovis, iskolai dolgairól IS….. mindenről is….
- légy jól, légy kiegyensúlyozott
Nahát, leírni is sok…. nemhogy csinálni, tenni, élni….
Mikor élted meg úgy igazén önmagad, ezeken túl…az elvárásokon túl?
Mikor nem éreztél szégyent?
Mikor nem éreztél bűntudatot, mert ezek közül éppen valami nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna?
Mikor nem érezted, hogy nem vagy igazán jó lepedőakrobata, de attól még jó feleség minőségben vagy jelen?
Mikor érezted azt, hogy önmagaddal kell inkább törődnöd ahelyett, hogy mindezeket teljesítsd, erőn felül?….
Erőn FELÜL!
Mert azt csináljuk.
Ha lassítasz, ha ránézel, ha szembe nézel önmagaddal, mit is csinálsz napi szinten?…
Jó önismeret egy családban élni, és látni, hogyan működsz….
De ezt lehet úgy is, hogy nem feszülsz meg, nem feszülsz bele….
Nem érdemes belehalni, sőt.
Kérlek, légy önmagaddal empatikus, elfogadó, elnéző, szeretetteljes……
Kérlek, szeresd magad úgy, ahogy vagy.
Kérlek, ne bántsd magad, mert éppen nem csomagoltál a gyermekednek tízórait, vagy nem hallgattad meg aznap a beszámolóját….
Kérlek, ne legyen bűntudatot azért, mert fáradt vagy, és nincs kedved azt tenni, amit szoktak, amit muszáj, amit elvárnak, ami a szokás, ami az elvárás….
Jaj, ezeket én is végig nyomtam, és rájöttem, a család akkor lesz boldog, ha én is boldog vagyok, akkor lesz elégedett a család, ha én is az vagyok, és boldog vagyok.
De ez hogy lehet?
Ha szakítok időt magamra, és tudok nemet mondani
Ha szakítok időt arra, hogy töltődjek, elmenjek fürdőbe, szaunázni,
Ha szakítok időt arra, hogy a természetben sétáljak, és csak nézzem a fákat, a madarakat, a vizet, ahogy fodrozódik….
Ha szakítok időt arra, hogy ne rohanjak….
Te mivel töltöd fel magad?
Neked mit kell leraknod ahhoz, hogy megérezd, mire vágysz igazán?
Mi kellene ahhoz, hogy megengedd magadnak ezeket a jó dolgokat, amitől újra jól tudsz működni az életedbe?
A hivatásunkban is meg kell engedni a hibázás lehetőségét, azt, hogy néha nem úgy tudunk teljesíteni, azt, hogy belesimulunk az életbe, azt, hogy csak úgy vagyunk, és nem mindent, mindig mi akarunk megoldani, és teljesíteni.
Gondolkodj el, mi igaz rád….
És, szeresd magad.
Légy kedves, elfogadó, szeretetteli önmagadhoz.
Ezt csak Te tudod igazán megadni önmagadnak.
Csak Te tudod, ki lakik igazán benned, és mire is vágysz.
Ha Te nem segíted magad, ki fog?
Engedd meg magadnak a gyengeséget, azt, hogy nem kell mindig a férfi oldaladat elő venni, és lehetsz gyenge, és kérhetsz segítséget. Tudj segítséget kérni. Attól nem leszel gyenge, csak elfogadod, hogy vannak, akik melletted állnak, és támogatnak.
A nemet mondással pedig csak önmagadra mondasz igent! Arra, aki vagy. Ha kijelölöd a határaidat, a szabályokat felállítod…. ha belül érzed, és elmered mondani. Mert, merd elmondani.
A női minőség megélése az, ha merünk belül önmagunk lenni, akik vagyunk.
És megélni, és szeretni, és hinni benne. <3
És kiteljesedni ezzel a minőségünkkel.
Áradni, befogadni, elfogadni.
Szeretettel.
Biró Lili