Hogyan is kapcsolódik a tökéletességhez, és a tökéletlenséghez…

Adós vagyok egy szégyen, bűntudat írással. Hogyan is kapcsolódik a tökéletességhez, és a tökéletlenséghez…

A szégyen, bűntudat egy transzgenerációból is hozható minta, érzés csomag is lehet, ami meggátolhat abba, hogy jól érezd magad itt a Földi életben.

Nagyon erős csomag, és nem pozitív…alap hangulatot befolyásolhatja, és nem engedi, hogy örülj az életnek!

Ez az alap kiindulási pont.

Ha meg mered engedni magadnak, és eljutottál arra a szintre az önismeretedben, hogy ezekkel szembe nézz, akkor már fél siker…hiszen szembe mertél velük nézni, és rá mertél nézni.

Honnan jön, kitől, miért?…

A szégyen és bűntudat miatt hajkurászhatod a tökéletességet, mert akkor azt hiszed, majd jobb lesz, és ha fullosan csinálsz mindent, akkor jobban fogod érezni magad. De ez nagy zsákutca, mert csak még jobban fogsz szorongani, és még jobban meg akarsz felelni. Hiszen azért tolod teljes gőzzel az életet…hogy ezek belül csituljanak, és ne mardossanak.

De nem fognak csitulni, sőt…erősebb lesz, és csak helyet fog kérni magának. Ha máshogy nem, szomatikus betegségek formájában.

A tökéletesség hajkurászása zsákutca!

Zsákutca, mert ilyen nincs!

Nem vagyunk tökéletesek!

Nem tudunk azok lenni.

Emberek vagyunk, tele árnyoldallal, amivel előbb, vagy utóbb muszáj szembe nézni!

Azért vagyunk itt a földön…gyarlóak vagyunk.

A tökéletesség is egy álca. És csak egy felvett vmi, ami mögé jól el lehet rejteni a fájdalmakat. Mint a szégyent és a bűntudatot.

De, ha meg mered engedni magadnak, hogy belül ezekkel szembe nézz, és elfogadd, hogy benned vannak, már nem fognak tudni uralni.

Nem fognak tudni irányítani!

Mert addig ők a főnökök…tudatalatt biztos.

Ha ezt a „lufit” kidurrantod, és azt mondod, ok, nézzük, mit akartok?…utána mész, a gyökeréig, ott elveszíti az erejét. Mert bátran beleállsz, hogy már nem akarod, hogy ezek vigyenek. Ezek hajtsanak, ezek adják a bizonyításhoz a drive-ot.

Lehet máshogy!

Tudod csinálni máshogy.

Ha megengeded magadnak a tökéletlenséget!

Azt, hogy ha hibázol, úgy is jó, és nem kell azért szégyellni magad.
Ha nem vagy fullos, csak 80%-os, akkor is jó, elég jó! És nem kell bűntudatot érezni miatta.

Tönkre fog tenni, ha ezeket nem integrálod vissza önmagadba, elfogadással!

Hogy honnan eredhetnek ezek?

Mindenkinél más a gyökér ok.

Mindenki máskor tanulta meg, hogy szégyellnie kell önmagát, ha örül, ha boldog. (Hiszen, fiam, lesz ennem még bőjtje…)

Mindenki máskor érzett rá arra, hogy jobb, ha bűntudatot érez amiatt, mert esetleg vannak szükségletei, és ezekért leszidták, nem engedhetett nekik teret…

Sok ok van, amiért ez kialakul…

Talán így tudnám összefoglalni, hogy miért fontos ezeknek utána járni, és megnézni, hogy honnan erednek, és miért nem lehet a tökéletlenségünkkel együtt élni és tudni, hogy ezek vagyunk.