Amikor megtörténik a változás, vajon tényleg ezt akartad-e?
Tényleg el tudod e fogadni, hogy megváltozik az életed sok szegmense?…
hm…
Fel voltál rá készülve?
Ha nem, de bekövetkezett… eljött… már nincs visszaút…tetszik, nem, ez van. Ez lett. Már NINCS VISSZAÚT. De miért is lenne, hisz a régi működéssel már nem lehet élni. Már nincs többé. Nem lehet.
Az új az igazi, az igazi, akit elrejtettél.
Aki nem TE voltál eddig. Aki csak rejtőzködött.
A lelki folyamatot nem lehet megállítani.
Annak ha eljött az ideje, végig kell zongorázni. ELJÖTT AZ IDEJE: mindennek elrendelt ideje van. Minden akkor jön, amikor a lélek kész rá, amikor megérett rá.
ÉS abból fognak csodák születni.
Hiszen a csoda ott van bennünk. Csak ki kell jönni a dobozból. Csak nyitni kell a világra. Rá kell látnunk.
Az érzés, ami ezzel jár, a béke, nyugalom, az a végtelen érzés, hogy megérkeztél.
Önmagadba érkeztél.
Már nem akarsz kifelé élni, már nem akarsz látszat életet élni.
Megjöttél belőle.
Vállalod, hogy ezzel, hogy vállalod önmagad, megváltozik … minden… minden…
kivétel nélkül. De ez jó. Egy új élet, egy új kezdet, amiben még Te is úgy mozogsz, mint egy csecsemő első lépéseivel… küzdesz, és fura, hisz eddig nem ezt tetted, nem így reagáltál, nem így mozogtál… mégis, valahogy sokkal konfortosabb, mint eddig bármi amit eddig tettél, hisz önmagadba érkeztél…
Minél jobban megérkezel, annál jobban csak létezel, derűvel, örömmel … szeretettel. Édes érzés. Haza érkeztél. Oda, amit kerestél.
A végtelen nyugalmat, és hálát…
Köszönöm Istenem, köszönöm.
Bíró Lili