Amikor elindulsz az önismeret útján, már nincs megállás.
Már nincs visszaút.
A legnehezebb…..változni fogsz.
És ez nem fog mindenkinek tetszeni…
Sőt.
Hát ez a nehéz…. amikor változás történik.
Olyan könnyen beszélünk arról, hogy változás így, meg úgy…. és csak merni kell, akarni kell….
Igen ám, de mi van, ha mersz, akarsz, és bekövetkezik…. ott vagy az ismeretlen szélén. Mikor a repülőgépből ugrik ki az ember. (Ahogy tettem….)
Nem tudja mire számíthat.
Csak ugrik.
Aztán tudja, majd, évekkel később, ha visszanéz, hogy jó döntés volt, és kellett ez a változás ahhoz, hogy elinduljon felfelé az élet…. de akkor, ott, benne lenni, az nem igazán jó érzés.
Ez az, amit sokan nem vállalnak.
Azt, hogy szembe kell nézni a legbelsőbb félelmükkel.
Az edzésekkel én megtettem.
Kitisztult a kép, kitisztult az ég. Vagyis, dereng.
Azt szeretitek, ha őszinte vagyok, ha nyíltan írok… ez is hozzá tartozik a január óta végbe menő folyamatomhoz.
Igen!!!
Komoly lelki háttere van a fogyásnak!
De még mennyire.
Miért is pakolod tele magad kilókkal?
Miért is eszel éjszaka?
Mire vágysz?
Mire van szükséged?
Mi a hiány?
Szembe mersz ezekkel nézni?
Tudod, hogy miért csinálod?
Képzeld, nem vagyok fogyókúrás pszichológus, de végig nyomtam magamon az egész folyamatot, és benne vagyok, nyakig.
Még mindig.
A lépcsőzésekkel aktív meditációt csinálok, ami segít strukturálni aki vagyok, aki nem vagyok… és aki lenni szeretnék.
Ahol most vagyok, amit teszek napi szinten, és mit miért csinálok, mi miért van az életemben…..
A fogyás a legjobb önismereti út, a legjobb „önmagunkkal szembe nézésre” való lehetőség.
Ha bátor vagy.
IGEN! Bátorság!!!
Az edző mindig csodálkozik, hogy a felénél vissza esnek a háziasszonyok…. (nem csak….)
Szerinted miért?????
Szeretitek, ha vállalom magam.
Egyre jobban ezt fogom tenni.
Kérdezz. Válaszolok.
Biró Lili