A nő, aki mindig erős

Elfárad

Elege lesz

Lezár

Nem akarja így tovább

Mi ez?

Életközépi válság/krízis?

Talán az, talán nem

Cimkézni kell?

Talán nem…

Mindannyiunk életében eljön ez a pont, amikor már nem akarunk:

  • megfelelni
  • jónak lenni
  • mindig mindent megoldani
  • kontroll alatt tartani mindent
  • elsőnek megtenni valamit
  • legelőször kimondani azt, ami benned van, és érzed
  • összerakni minden, ami Veled történik
  • megérteni a dolgok lényegét

Helyette az élet áramlását választja, amibe csak bele kell simulni, amikor rájössz, hogy csak hagyni kell mindent a maga útján folyni, és engedni, hogy úgy legyen minden, ahogy fent megírták a történetedet.

Ez felelőtlenség lenne?

Nem hiszem

Az élet mindig azt adja, amire készen állunk, amire hivatottak vagyunk.

Csak fülelj

Csak érezz

Csak légy jelen

Csak bízz

Csak hígyj

Ne veszítsd el a reményt, a hited, mindig az jön, amire megértél, mindig azt kapod, amivel dolgod van.

Ha hagyod, és ha csak a békés jeleneddel támogatod a környezetedet, akkor teszed a legtöbbet.
Akkor teszed a legtöbbet, amit csak tudsz adni.

Ez a legtöbb.

Az erő, ami a belső erő.

A hit, ami a belső hited.

A megnyugvás, amiből tudsz adni, amiből mások is tudnak töltődni.

A szeretet, amit érezhetnek mások is, az a lágyság, gyengédség, ami nélkülözhetetlen ahhoz hogy jól tudj működni.

A szeretet, ami az élet áramlásához kell, elengedhetetlen.

Menj, tedd a dolgod.

Menj oda, ahová a szíved vezérel, és irányít.

A szíved.

Nem az eszed, és a magyarázataid, hanem a szíved.

Szeresd, és öleld át ezt az érzést önmagadba.

A kiszolgáltatottság is jó, ha tudod kezelni, és ha nem így címkézed, hanem csak egy állapotnak tekinted.

Hisz ki vagyunk szolgálva annak, hogy a következő pillanatban mi történhet velünk.

Mert sosem tudhatjuk.

Mert sosem tudjuk, hogy mi jön, mi következik.

Csak szereplői vagyunk egy játszótérnek, ahol játszunk, ahol részesei vagyunk valameddig annak a színdarabnak.

Bármikor kiszállhatunk.

Bármikor mondhatjuk, hogy nem, ez nem jó.

De, ez felelősség.

Hiszen érezni kell.

Érezni önmagunkon belül az érzést.

Ami jó, ami nem jó.

Felelősség kimondani, beleállni.

Felelősséggel tartozunk ennyivel önmagunknak, hogy merünk érezni.

Merjük kimondani, merjük megélni, és hitelesnek lenni ahhoz, amit érzünk.

Te mered?

Te teszed?

Te engeded?

Biró Lili