A kontroll elvesztésétől való félelem nagyon veszélyes annak, aki azt tanulta meg, hogy csak magára számíthat.
A kiszolgáltatottság érzése félelmetes, és összeroppantó.
Hiszen ha a kontrollt kiengedi a kezéből, akkor a stabil én irányítok érzés nem lesz meg és akkor az „én eltűnhet” élik így meg azt ha valaki felajánlja, hogy végre hagy segítsek kérlek. Itt vagyok…igen.
Valóban…jó lenne ezt megtapasztalni.
De ők ettől reszketnek.
Nem merik átadni magukat annak, hogy róluk gondoskodhat valaki.
Aki azt tanulta meg abba szocializálódott, hogy nem számíthat senkire annak ez veszélyes.
Életveszélyes.
Hiszen mi lesz azután, miután kiengedték a gyeplőt a kezükből?
Nem tudják.
Mert ismeretlen.
Mert félelmetes.
Mert senki sem mutatta meg, hogy igen.
Biztonságos az is, tud biztonságos lenni, ha tartanak.
Ha valaki ott van melletted.
Ha van, aki tartson és van, aki elkap ha zuhansz.
És nem kell védekezned nincs arra szükség, hogy állandó készenlétben légy.
Az idegrendszered megnyugodhat.
Biró Lili