A Mekibe beszélgettünk a barátnőmmel…és arra lettünk figyelmesek, hogy a hátunk mögött lévő asztalhoz leült a futár srác.
Töltötte a telefonját várta a következő rendelést amit vihet tovább.
Ott ült valameddig…
Közben a mellettünk lévő asztalhoz leült egy kamasz csapat. Kb 4 fiú
És elkezdtek enni. Beszélgettek. 🙂
A futár srác kiment. Ott hagyta a cuccait. Kabát telefon töltő minden…
A srácok azonnal alkezdtek agyalni,kérdezni. Miért hagyta itt? Hova ment? Vajon vissza jön? Ne vigyük utána? Itt ne hagyja. Valaki el ne lopja…Biztos cigizni ment csak…és nézték hosszan…Annyira jó volt ezt hallani és látni..És melegítette a szívemet…
Mondtam is a fiúknak, hogy de jó, hogy figyeltek. És mennyire jó, hogy aggódtak….. Nagyon örülök, hogy még lehet látni ilyet…. (felfedtem magam, hogy miért mondom ezt és mi a munkám…és miért figyeltem erre fel, nehogy hülyének nézzenek…)
Nagyon kedvesek voltak mert mondták, hogy ez nekik alap és jönnek ki az online világból és próbálnak segíteni ahol tudnak ❤ és próbálnak figyelni a környezetükben történő dolgokra is.
Olyan sokat beszélgetek erről is a Kandóban a srácokkal is, hogy mennyire fontos, hogy figyeljünk egymásra és vegyük észre ha valaki valamiben segítségre szorul. És ne legyünk restek megkérdezni, ha tudunk esetleg segíteni…
Nagyon jó élmény volt jó tapasztalás. ❤
És én nem értek azzal egyet, hogy a mai fiatalok milyenek….. ez nem igaz mindegyik mai fiatalra.
Azt is látom,hogy ők is igénylik a személyes,minőségi kapcsolódást,beszélgetést. Egyre jobban. És nekik is kezd elegük lenni a személytelen,online térből.
A srác akivel beszélgettem mondta is, hogy igen az online világ a gyors dopamin adag. 🙂
De máshogy is lehet…ugye futás sport öröm ami téged feltölt…és még erről is cseréltünk eszmét 🙂
Szóval feldobta a napomat. Ez az élmény nagyon is. ❤
Hálás vagyok
Nagyonis ❤