A pillanat öröme
Nem, nem arra gondolok, amikor hedonista módon belevetjük magunkat abba, ami jó lesz nekünk.
Nem is arra, hogy carpe diem….
Arról írok, amikor érzed, a szívedben a melegséget. És mered megélni azt, és nem teszel rá semmilyen magyarázatot, csak vagy, és csak átéled.
Amikor a pillanat ott van, itt, és most, a jelenben.
Ne magyarázd meg.
Ne nézz mögé.
Ne akarj mást látni, mint ami.
A szíved melegét, és a szíved jóságát érezd át.
Szeretné mutatni, hogy most jó, most kellemes.
A pillanat, amit kapunk, és ami eljött, értünk van, és szeret minket.
Csak érezd át.
Az agyunk, a fejünk, a gondolataink elvisznek, és akkor a pillanat is eltűnik.
Nincs, tovaszáll.
Törékeny, és áldott.
Érzed…….
Amit akkor, ott érzel, állj meg, és maradj benne.
Cselekedj. Érezd át.
Nem tart sokáig.
Egy pillanat az egész.
Érezted már, hogy elszállt, és pont akkor, ott, el kellett volna valamit mondod, ki kellett volna nyitnod a szíved?
…
Ott, akkor, abban az egy szent pillanatban, mert szent, és meleg, add át magad neki. És ne félj. Ne agyalj, hogy mi lesz, ha megteszem, mi lesz, ha kimondom, mi lesz, ha nem olyan lesz mint vártam…..
Tedd meg, beszélj, nyílj meg.
Ne félj, ne frusztráld magad nem oda illő bátortalansággal.
Az elménk, a félelemeink, a gondolataink tartanak vissza minket egy sor olyan dologtól, ami ott van, amit érzünk, és tudjuk, érezzük, hogy ez egy szent, különleges pillanat, mégsem akarunk benne maradni, mégsem éljük meg.
A félelem, a gátak, a hülye gondolatok kiszedik az érzést, elhessegetik.
Ne engedd.
Maradj benne.
Add át magad neki.
Élvezd.
Jó.
Szép.
Meghitt.
Fontos.
Érted van.
Szeretettel.
Biró Lili