Megbocsátani a megbocsáthatatlant?

Újrakezdeni a lehetetlent?

Bízni abba, amibe már szinte képtelenség?

IGEN, IGEN, És IGEN

Mindig van újra, mindig van előre, mindig van még egyszer! A legutolsó utáni pillanatban is!!!

Ha nem dédelgeted a sérelmeket, ha nem szorongatod a fájdalmakat, ha tudsz szembe nézni ÖNMAGADDAL, és nem a másikat hibáztatni!

Ha meg tudod keresni, hogy miért pont Veled történt?

Miért pont Te kaptad?

Hatalmas erő kell ahhoz, hogy megtedd,

hatalmas erő kell, hogy szembe nézz vele,

hatalmas erő kell ahhoz, hogy önmagadat legyőzd, és önmagaddal szembe nézve tudd azt mondani, hogy ezért kaptad. Ezt kellett tanulnod.

És igen, részese voltál!

Ha kiszállsz, magaddal viszed a megoldatlanság szelét, magaddal viszed a fájdalmat.

Sosem leszel teljes, egész.

A kidolgozás, megdolgozás, feloldozás nélkül, sosem leszel önmagad, sosem leszel teljes, kerek, egész.

Menekülhetsz….

Csak azt hiszed, hogy megoldódik, ha menekülsz…. de csak egy darabig.

Ha önmagadon belül nem találod meg az okokat, a miérteket, a fájdalom mélyére nem engeded bele önmagad, és nem jössz onnan fel, akkor a gyógyulásnak esélye sincs.

Rajtad múlik.

Minden csakis rajtad múlik.

Szembe mersz nézni?

Vagy nem….és marad minden úgy, mint eddig.

És visszasüllyedsz, és csak nyalogatod azt, ami már ezer éve elmúlt….. és el fog telni az élet feletted…

Melyiket választod?

Sírsz, és sopánkodsz, vagy teszel, cselekszel, és nem hibáztatsz senkit azért, amit kaptál, amit az élet tanított Neked?…..

Tudom, fájdalmas.

Tudom, nem könnyű.

Tudom, ki segít?

Tudom, egyedül vagy, és magányos.

De ezzel csak Te tudsz szembe nézni, csak Te tudsz elindulni a gyógyulás útján.

Senki más.

Senki más.

Csakis Te kellesz ahhoz, hogy elinduljon egy pozitív irányba minden.

Légy bátor!

Biró Lili