Családterápia

A családterápia az 50-es években született az USA-ban a rendszerelmélet és kibernetika bázisán. A XX. század második felében széles körben elterjedt Európában és a világ minden részén. Magyarországon a Magyar Pszichiátriai Társaság Családterápiás Munkacsoportjának szakmai utódaként 1989-ben alakult meg a Magyar Családterápiás Egyesület, amely a hazai képzés, továbbképzés és családterápiás tevékenység koordinálója, jelentős külföldi társszervezetek partnere (EFTA, IFTA).

Elméleti háttér

A rendszerszemléletű megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének. A terápia fókuszában a család, annak alrendszerei illetve az egyén szignifikáns családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. A családterápiában a tünet illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, diszfunkcióját képviseli.

A családterápia eszköztára rendkívül gazdag, színes és sok szinten mozgatja meg a rendszerfolyamatokat. A hatalmi viszonyok helyett a kapcsolati igazságosság, a nemi- családi szerepek demokratikus felfogása, a reflektivitás kölcsönössége fontos erőforrásai és fejlődési potenciáljai napjaink családterápiáinak.

Ülések gyakorisága, ülésszám

  • többnyire másfél óra
  • Egy családterápiás folyamat általában6-25 ülésben zajlik a probléma természetétől függő gyakorisággal. Kezdetben hetenkénti, kéthetenkénti majd havonkénti gyakorisággal. Utánkövető ülés lehetséges 6-12 hónappal a folyamat lezárása után.

Használható egyik vagy másik családtag egyéni terápiájával együtt, illetve kiegészítheti az egyéni pszichoterápiát annak különböző fázisaiban. Kiemelt szerepe van a gyermek – és serdülő pszichoterápiával való kombinációnak.

A párterápia párokat segít abban – házasok vagy sem – hogy megértsék és megoldják konfliktusaikat, megerősítsék kapcsolatukat.

A párterápia segítségével a párok:

  • megtanulják megérteni egymást,
  • megoldani a problémáikat
  • és azt, hogy a vitát nézeteltéréseiket tisztázására és ne veszekedésre használják.

A párterápiát és családkonzultációt kizárólag a Magyar Családterápiás Egyesület által képzett családterapeuták vagy családkonzulensek végezhetnek.

Családterápia mellett párterápiát is vezetünk Bujdosó Boglárka kollégámmal.

(Jelenleg szupervízió keretén belül dolgozunk, folyamatban van a képzésünk.)

  • A párterápia lehet rövid idejű, csak néhány alkalom, amikor egy krízishelyzet átvészelésében kell segíteni, de tarthat több hónapon keresztül, amikor a pár kapcsolata annyira megromlott, hogy az együtt maradás kérdőjeleződik meg.
  • A párterápiát egy vagy két terapeuta vezeti, az ülések általában kéthetente követik egymást.
  • Egy-egy terápiás ülés 90 perc.

A betegség, hűtlenség, szexuális problémák, düh és indulatkezelés, kommunikációs zavarok -gyakran megterhelhetik a pár- vagy házastársi kapcsolatot. A párterápia segít megoldani és feldolgozni az ezekkel a helyzetekkel járó konfliktusokat és nehézségeket.

Az “együtt járáshoz” képest a házastársi (vagy élettársi) kapcsolatban élő párok elkötelezettebbek egymás iránt, és kapcsolatuk története is hosszabb. Ez a hosszabb időtáv lehetőséget nyújt a párkapcsolat fejlődésére, viszont a párt több, a fejlődés szempontjából hátrányos kihívás érheti.

Csak a kellően erős és megfelelően karbantartott kapcsolat állja ki az idő próbáját és viseli el az élet sorozatos kihívásait.

Néhány gyakori zavar

  • egy harmadik szereplő felbukkanása
  • kóros féltékenység
  • a “vele vagy nélküle” dilemma
  • állandósult félreértések és veszekedések